Fényes magyar középkor. Királyok és szentek. Az Árpádok kora

A középkort a mai modern ember általánosságban a „sötét” jelzővel illeti. Az elnevezés alapjául a boszorkányüldözések, az inkvizíció kínzásai, a lapos Föld, a mostoha életkörülmények, a fiatal korban bekövetkező halandóság, a higiénia hiánya, az előjogok és a kizsákmányolás, a kiszolgáltatottság, a sanyarú jobbágyélet, az éhezés, a kultúra hiánya, az örömtelenség, a szellemi és technológiai elmaradottság és sok más hasonló egyéb információ szolgál. Az elképzelések azonban helyenként valótlan, helyenként részigazságokon alapuló, könnyen cáfolható közhelyek.

“Attila” kardja, fejedelmi szablya másolata, Fotó: Mayer Jácint

A sötétség kifejezést a reformáció, majd a felvilágosodás idején kezdték előszeretettel használni egyre pejoratívabb, lejáratóbb értelemben. Ma a történészek már sokkal korrektebbül fogalmaznak, mert tudják, hogy a “sötét” középkorban ment végbe az a sokoldalú fejlődés a társadalmi élet minden területén – a technikában, a gazdaságban, a társadalomszerveződésben, a politikai struktúrában, a tudományban -, melynek eredményeképpen az újkorban Európa lett a világ vezető civilizációja.

Galgóci tarsolylemez, Fotó: Mayer Jácint

A magyar államiság az államalapítást követő időszakban történelmünk sikeres korszakának tekinthető. A Kárpát-medencébe érkező magyar törzsszövetség állam- és egyházszervezést követően az Árpádok vezetésével megszilárdítja hatalmát, és a stabilnak tekinthető határok közé rendezkedik be.

A Monomakhosz-korona, Fotó: Mayer Jácint

A székesfehérvári Szent István Király Múzeum március 18-án nyílt időszakos kiállításán mutatja be a magyar Árpád-házi királyok és szentek korszakát, amihez mintegy 12 országból érkeztek korabeli tárgyak. A tizenhét teremből álló kiállítás tematikusan mutatja be Magyarország első uralkodócsaládjának három évszázadát. Szinte minden jelentősebb Árpád-kori lelet megtalálható vagy eredeti, vagy másolat formájában. A kiállítás arra tesz kísérletet, hogy bemutassa az Árpád-kor régészeti, szellemi és kulturális, valamint történelmi emlékeit. A látogató megismerkedhet a honfoglaló magyarság leletanyagával, a királyság korának művészeti és szellemi kincseivel, a templomok és kolostorok világával, a magyar szentek örökségével.

Szenteltvíztartó, Fotó: Mayer Jácint

A tárlat rendkívül gazdag és látványos. Olyan tankönyvekből, képeslapokról ismert értékes darabokkal találkozhatunk, mint Szent Istvánnak tulajdonított Prágában őrzött kard, a XI. században Magyarországra került nyitraivánkai „Monomakhosz-korona”, az V. István halotti koronájának gondolt Margit-szigeten talált korona, vagy „Lehel kürtje”.

14. századi magyar zászló, Fotó: Mayer Jácint

Megemlíteni szükséges a honfoglalás korszakát bemutató tárgyaknál az Attila kardjának nevezett fejedelmi szablyamásolatot, valamint a híres és díszes tarsolylemezeket. Találkozhatunk a koronázási jelvények másolataival, a székesfehérvári királysír leleteivel, tatárok elől elrejtett kincsekkel, a legrégebbi magyar zászlóval, szentjeink ereklyetartóival, kunok, besenyők emlékeivel, fegyverekkel, dísztárgyakkal.

A fehérvári királyi sírlelet, Fotó: Mayer Jácint

Egy helyen kerülnek bemutatásra a magyar írásbeliség legkorábbi emlékei. A tihanyi apátság alapítólevele, a pannonhalmi alapítólevél, a Pray-kódexben található halotti beszéd és az Ómagyar Mária-siralom, a 800. születésnapját ünneplő Aranybulla fennmaradt változata, a Gesta Hungarorum, Szent István törvényei, illetve számtalan oklevél és kódex.

Érdemes elolvasni„Szép kincses Kolozsvár, Mátyás büszkesége” – Erdély fővárosában jártunk

A nagy érdeklődésre való tekintettel az időszakos kiállítás nyitvatartását augusztus 31-éig meghosszabbították.

Galéria